Az index.hu azt írta, hogy a Szabadság híd pesti hídfőjénél úgy építették át a Fővám téri villamosmegállót, hogy a szembejövő villamosok visszapillantó tükrei összeérnek, emiatt a járművezetőknek be kell hajtaniuk a hátsó tükröket.
Kiricsi Karola, a BKV szóvivője az MTI-vel közölte: két centiméter távolság van a villamosok visszapillantó tükrei között, de a forgalmi előírásoknak megfelelően szabályozni kellett a járművek forgalmát a híd előtt. Ez azt jelenti, hogy a szembejövő villamosoknak el kell engedniük egymást - elvileg ugyanis előfordulhat, hogy kedvezőtlen körülmények együttes fennállása esetén összeér a két tükör.
A szóvivő elmondta, hogy a főváros 16 pontján van olyan helyszín, ahol az útviszonyok vagy például a környező épületek elhelyezkedése miatt ilyen találkozási tilalom elrendelésére van szükség. A Fővám téri megálló esetében azt kellett mérlegelni, megtartják-e a régi balesetveszélyes állomást, vagy középperonossá alakítják, és ott is elrendelik a találkozási tilalmat. Végül az utóbbi mellett döntöttek, mert így könnyebben megközelíthető a megálló, és a Szabadság hídra vezető út is kiszélesedett - tette hozzá.
A főpolgármesteri hivatal közlekedési szakemberei a Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes részére készített tájékoztatójukban leszögezték, hogy a probléma nem a Szabadság híd felújítása, hanem a BKV 4-es metró projektigazgatóságának gondozásában megvalósuló metróépítés Fővám téri felszíni rendezése kapcsán keletkezett. A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott engedélyokirat szerint egyébként a hídrekonstrukció valamivel több mint 5 milliárd forintba kerül, s az összeg felét az Európai Unió biztosítja.
Keszthelyi Tibor, a hídfelújítás tervezését végző Főmterv Zrt. közlekedéstervezési igazgatója az MTI-nek elmondta: a gyalogosok biztonságosabb közlekedése érdekében alakították ki a hídfőben a középperonos jellegű villamosmegállót. Ezáltal biztonságos gyalogos-összeköttetés jött létre a Nagyvásárcsarnokhoz. Ezzel a megoldással a BKV és a főváros is egyetértett - tette hozzá.
Az igazgató közölte, hogy a szabványtól eltérő villamospálya-kialakításra engedélyt kaptak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Megjegyezte, hogy a középperon csarnokhoz közeli része mellett kialakított "pályaív miatt lehet összeakadás a hátsó tükröknél". Ez egy "találkozási tilalommal" is megoldható, de úgy is, ha a végállomáson a járművezető behajtja a menetirányban éppen nem használt tükröt. "A gyalogosok biztonsága megéri ezt" - szögezte le az igazgató, hozzátéve: "én azt gondolom, hogy ez egy jó döntés volt".
Keszthelyi Tibor kifejtette: a meglévő adottságok mentén egy geometriai változás történt a középsziget kialakítása kapcsán. Többletköltség helyett ez megtakarítással járt, mivel a szélső peronokhoz külön lépcsőre van szükség az aluljárókból. Az igazgató úgy véli, semmi különlegesség nincs abban, ha a Budapesten sok helyen alkalmazott "forgalmi utasítás" alapján zajlik majd a hídfőben a villamosok közlekedése.
A Szabadság híd felújításának tervezését végző Főmterv Zrt. igazgatója elmondta: a villamospálya szabványtól eltérő kialakítására engedélyt kaptak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.
Elmondta, hogy a Szabadság hídon - felmentéssel - szabványtól eltérő sáv-, illetve pályakialakítást alkalmaztak. A szabvány 320 centiméter, e helyett 270 centiméteres a vágánytengely. Így tehát 50 centiméterrel többre lenne szükség ahhoz, hogy minden típusú villamos elférjen a hídon. A közút is keskeny, 275 centiméter helyett csak 240 centiméteres. Összességében tehát "110 centiméter hiányzik a hídból", de nyilván nem nyúlnak a műemlék Szabadság hídhoz, ami jelenlegi formájában egy műalkotás - fűzte hozzá.
"A tükrök összeakadása" közlése szerint nemcsak ebből fakad, hanem abból is, hogy középsziget, peron lett kialakítva, "ami oda lett tolva a híd torkába", mert nem lehet máshol, a villamosoknak ugyanis be kell férniük a térre.
Keszthelyi Tibor kiemelte: ez a két tényező együttesen idézte elő a kialakult helyzetet, ami például a prágai módszerrel is kezelhető, ott a szűk belváros utcáin megvárják egymást a villamosok. Az igazgató szerint megoldás lehet az is, ha nem túl nagy költséggel elektromosan behajthatóvá alakítják a villamosok visszapillantó tükrét.
A Városháza szakemberei a főpolgármester-helyettesnek adott tájékoztatásukban jelezték: 2007 novemberében közölték a tervezővel, hogy "a hídfőben a vágánytengely széthúzásánál találkozási tilalom nem elfogadható". Megjegyezték, hogy a megoldást nem a hídszélesítés jelenti, mivel a hídon elfér egymás mellett két villamos. E helyett a Fővám téri középperon miatti, nem szimmetrikus vágányelhelyezésre lett volna szükség.
Pető Szabolcs, a BKV 4-es metró projekt igazgatósága szóvivője az MTI telefonos megkeresésére nem reagált. Lakos Imre, a Fővárosi Közgyűlés közlekedési tanácsnoka később kívánt nyilatkozni, miután tájékozódott a kialakult helyzetről. Mint mondta, a BKV vezérigazgatóját szabadság, vagy betegség miatt nem érte el még ez ügyben.
